Szóval érdekel, hogy miért a nyúlon túl? Na jó, ha olyan kitartó voltál, hogy idáig eljutottál, megérdemled, hogy megtudd. Személyes lesz, és filozófiát nyomokban tartalmaz.
1 A nyulat, mint szimbólumot az emberiség évezredek óta használja. A nyúl, evolúciós stratégiájából kifolyólag születések és a halálok záporesőjében próbálja saját kis életét megoldani, látszólag eléggé védtelenül. De vajon védett lehet-e bárki ilyen erőkkel szemben? A kicselezésükre való hiábavaló törekvések helyett lehet, hogy koncentrálhatnánk arra inkább, hogy egyszerűen élvezzük azt, ami van. Például a társaságot. A nyulak rendkívül szociális lények. Ha pedig úgy látják jobbnak, eltűnnek egy lyukban, és felbukkannak az alagút túloldalán, aminek következtében a megújulás szimbólumaként is használatosak. Tekintve, hogy nem a tudósklub rendes tagjai, döntéseiket érzelmeik és valami olyan érthetetlen dolog vezérli, amit az ember jobb híján ösztönnek vagy intuíciónak nevez. Van még ezen kívül is egy csomó képzettársítás, folklórelem, kulturális, pszichológiai, sámánisztikus, misztikus és mágikus vonzat vele kapcsolatban, de ezekért bárki felkeresheti a Roxfort könyvtárát, úgyhogy hagyjuk is.
2 Mert a nyulak a szívem csücskei. Aki megtapasztalta már valaha egy állat barátságát, az tudja, hogy abban az ember is formálódik. A nyulak furcsa szerzetek, a velük való együttélés olyan lelki alkatrészeket aktivál, aminek a létezését addig nem is sejthettük. Sokáig tartana felsorolnom, hogy miért szeretem annyira a nyulakat, és hogy mi mindenért vagyok hálás néhány konkrét nyúlnak, de szerintem már megértetted a lényeget. Ha most rádöbbentél, hogy a világegyetem legcsodásabb lénye nem a komodói sárkány vagy a sugaras napállatocska (Actinosphaerium eichhornii), hanem mégis a nyúl, akkor mindenekelőtt látogass el az Első Nyúlmentő Alapítvány oldalára.
3 Persze, hogy a Gyalog Galopp- jelenet miatt is. A vicc, az komoly dolog. A tisztánlátás és a téboly közt feszülő vékony kötélen táncolók kezében a humor az a hosszú bot, amivel a helyzetüket stabilan tarthatják. Amikor az élet felfoghatatlanságába belegondolva aláfestő zeneként az „All along the watchtower” indul el a lelki lemezjátszón, és a kötéltánc inkább az „Imígyen szóla Zarathustra” halálugrását idézi, akkor ez a fajta humor az, amire zuhanás közben felakadhatok Thyl Ulenspiegel, a Monty Phyton, falfirkászok és punkzenészek mellé. Legalább jó társasággal lóghatok együtt.
(Nem értetted? Alapműveltség, barátom! Nyugtalanít, de megéri!)
4 Az előzőekre nyilvánvalóan fittyet sem hányva mégsem a nyúlról neveztem el, hanem arról, ami azon túl van. Miért? Olyan dolgokkal foglalkozni, amivel sokan foglalkoznak, semmi értelmét nem látom. Úgy csinálni, ahogy mások csinálják, minek? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Nyúlból is elég sok van már. Merészkedjünk túl a nyúlon.